Amikor egy átlagos magyarországi nyugdíjas mindennapjai kerülnek szóba, az utazás (főleg a nemzetközi, esetleg interkontinentális utazás) nem kerül szóba gyakran. Ennek rengeteg oka van, ebből többet át is fogunk venni. Azonban míg a most nyugdíjba vonuló generáció az 1950-es években született és a legtöbben fiatalkorukban sem utazhattak sokat, mára ez igencsak megváltozott. Ez persze akkor igaz, ha elfeledkezünk az előző több mint egy évről, amikor az utazás sokszor közel lehetetlen, vagy legalábbis veszélyes és értelmetlen volt. A cikk írója optimista, hogy az utazás inkább előbb, mint később ismét nemcsak lehetséges, de könnyű is lesz: az pedig, hogy a 2019-es utasszámok globálisan lehet, hogy még évekig vagy tovább sem tér majd vissza, talán nem is óriási gond. De vissza a témánkra: amikor a kedves olvasóink nyugdíjba vonulnak, sok minden egészen más lesz, mint jelenleg. Ezt most még megjósolni és közel lehetetlen, olyan gyorsan változik a világ, de az utazás területén megpróbálunk egy kicsit a jövőbe látni.
Előre fog törni az online turizmus?
Az online világ nagyon előretört az utóbbi évtizedekben, az utóbbi kb. 10 évben kezdtek nagy népszerűségnek örvendeni az okostelefonok és a videóbeszélgetések. Ezután már csak idő kérdése volt, hogy egyes szakmák elkezdték kihasználni ezt az új kapcsolatot. Például tanulhatunk spanyolul a szomszéd spanyol tanártól is, mint 40 évvel ezelőtt, de tanulhatunk egy madridi (vagy la pazi, buenos aires-i, limai stb. tanártól is (igaz, ők valószínűleg magyarul nem fognak beszélni). Ugyanígy lehetséges például online gyógytorna órákat venni. És néhány éve megjelent az online turizmus is. Ahelyett, hogy odamennénk valahová, ami rengeteg élménnyel, de kényelmetlenséggel is jár, a szobánkból, egy képernyőn is utazhatunk. És mi a különbség az online turizmus és egy YouTube videó vagy utazási filmen kívül? Egyrészről nem sok, másrészről az utazás egyik legnagyobb élménye: az interakció egy helyi személlyel, ebben az esetben egy idegenvezetővel. Léteznek előre felvett filmek, amelyeket egy élő idegenvezető kommentál és léteznek élőben (kamerával és mikrofonnal) vezetett túrák is.
Ezek kiváló programok lehetnek olyanoknak, akiknek az utazás már nem éri meg (például egy egyesült államokbeli idősek otthonában) vagy akik nem engedhetik meg maguknak az utazást, de ezzel a kíváncsiságuk (egy részét) mégis ki tudják elégíteni. Vagy olyanoknak is, akik szeretnének többet megtudni egy adott helyszínről (legyen szó a budai várról vagy egy izlandi, éppen kitörő vulkánról), de ódzkodnak attól, hogy a környezetet szennyezzék egy (például) repülőgépes utazással.
Az, hogy milyen jövője van az online turizmusnak, jó kérdés, de jelenleg a technika nem áll olyan szinten, hogy vissza tudja adni egy desztináció illatait, különlegességeit, az utazással járó problémamegoldást és a keserédes pillanatokat, amelyek olyan felejthetetlenné tesznek egy utazási élményt.
Van, aki nyugdíjas korában utazik?
Magyarországon is sok nyugdíjas utazik: jellemzően a szervezett városnéző, kulturális utak és körutazások célközönsége idősebb, sokan nyugdíjasok. Más kultúrákban pedig egészen elterjedt az idősebb generáció utazása: az Egyesült Államokban a nemrég nyugdíjba vonuló „boomer” generáció sok tagja úgy tervezte meg az életet, hogy egy becsülettel, keményen végigdolgozott élet jutalma évenkénti akár több utazás is lehet, amikor elsősorban Európát látogatják meg, de nem csak: a legnépszerűbb desztinációk amerikai turistáknak Kanada, Mexikó (a két ország, amellyel az USA szomszédos), majd Olaszország, Franciaország, Dominikai Köztársaság, Spanyolország, majd Németország (2019-es adat).
A hamarosan nyugdíjba vonulók többet utaznak majd?
Sok jel mutat arra, hogy valószínűleg igen. Ezek között fontos megemlíteni a várható élettartam növekedését: 1990 óta körülbelül 5 évvel nőtt a nők várható élettartama és 4 évvel a férfiaké (79,33 év a nőknek, 72,86 év a férfiaknak), a 2019-es statisztikai adatok szerint. Ismét el kell feledkeznünk 2020-ról és 2021 tavaszáról, de a tendencia alapvetően arra enged következtetni, hogy a várható élettartam növekedni fog.
Emellett a határok átlépése és az közlekedés költsége rendkívül lecsökkent az utóbbi kb. másfél évtizedben, a kevesebbet fogyasztó, megbízhatóbb (és biztonságosabb) autóknak, buszoknak, vonatoknak és a valóban elérhető árú repülőjáratoknak köszönhetően.
Szintén fontos megemlíteni az információ elérhetőségét: még 2 évtizeddel ezelőtt gyakorlatilag csak utazási irodákon keresztül lehetett egy repülőjegyet megvásárolni, ami drága és hosszadalmas történet volt, ma már akár munkába menet, az okostelefonról is megtehetjük ezt. A közvetlen foglalás több újratöltéssel, sóhajjal, esetleg kellemetlenséggel jár, de egyértelműen lecsökkentette az árat.
Ezeknél is fontosabb lehet a magyar utazóknak a fordítóprogramok megjelenése: míg két évtizeddel ezelőtt nagyon nehéz volt külföldön kommunikálni, ma sem könnyű ezt nyelvtudás nélkül megtenni, de egy működő okostelefonnal az ingyenes Google Fordító és hasonló programok segítsége megkérdőjelezhetetlen.
És ha ennyi minden pozitív irányban változik, több pénzünk is lesz?
A válasz itt nem egyértelmű: bevezetésre kerülhet egyetemes alapjövedelem is, de az is lehet, hogy egy-két évtized múlva sokkal komolyabb munkanélküliséggel (és ezzel egy időben bizonyos jellegű munkaerő‑hiánnyal) kell számolnunk, ez a jövő egy komoly kérdése.
De amennyire előre lehet látni a magyarországi nyugdíjak terén, azt látjuk, hogy jelenleg a nyugdíj igen alacsony: az átlagos nyugdíj havi nettó körülbelül 140.000 Ft és abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a csökkenő népességből és az öregedő társadalomból következően ez nem fog nőni. Egyesek úgy gondolják, az állami nyugdíj, mint olyan, meg fog szűnni, de szakértők szerint ez valószínűtlen. Azonban valószínű, hogy a jelenleginél is kevésbé lesz elég az állami nyugdíj egy (jó minőségű) életvitel fenntartására.
Mit tehetünk, hogy az utazásra is fussa majd a nyugdíjunkból?
Mindenképp előre kell gondolkodnunk és a befektetések közel végtelen széles választékában létezik három termékkategória, amelyeket a magyar állam is támogat: ezeket nevezzük nyugdíj előtakarékosságoknak. Ez a három kategória az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).
Nem véletlenül használtuk a termékkategória szót: ez nem azt jelenti, hogy három termék közül választhatunk, hanem, hogy ebben a kategóriában több tucat piaci termék létezik, amelyek közül különböző cégek (bankok és biztosítók) különböző termékeket kínálnak fel.
Miért támogatja a nyugdíj előtakarékosságokat a magyar állam?
A magyar állam ugyanúgy (sőt, nyilván sokkal jobban) tisztában van a jelenlegi (és jövőbeli) állam nyugdíjrendszer válságával, mint a szakértők és az utca embere. Ezért az állam igyekszik elősegíteni, hogy az állampolgárok ne minden hó végén kifogyjanak a pénzből, hanem hogy előre tervezzenek és gondoskodjanak önmagukról.
Megéri a nyugdíj előtakarékosság?
A befektetésekben / megtakarításokban is igencsak jelen van az „ízlések és pofonok” alapelve. Van, aki a pénzzel ébred és fekszik, nekik valószínűleg a kriptovaluták és napi tőzsdézés jobban kézre áll. Aki tényleg jól ért a pénzhez és igénybe venné a 20%-os SZJA adójóváírást, a nyugdíj előtakarékossági szerződéssel járhat jól, aki valamelyest belefolyna a befektetésbe, annak a nyugdíjbiztosítás ajánlott, aki pedig a legegyszerűbb megoldást keresi, az önkéntes nyugdíjpénztárral járhat jól.
De ez a néhány mondat nyilván csak a jéghegy csúcsa. Ha érdekel minket a téma, érdemes egy független szakértővel beszélgetni mindezekről egy órát, ahol feltehetjük a kérdéseinket és választ kapunk rájuk ingyen és bérmentve.