A koronavírus járvány alapjaiban rengette meg a világot, köztük a magyar építőipart is. Számos vállalkozás csődbe ment, rengeteg beruházás meghiúsult vagy eltolódott, miközben a felhasználási szokások is megváltoztak. Ezek alapján nem meglepő, hogy Magyarországon – és szerte a világon – az építőipari ágazat igencsak megérezte a vírushelyzet hatását, és ritka gyenge évet zárt 2020-ban. Adott tehát a kérdés: vajon mire számíthatunk az elkövetkezendő időkben?
Milyen költségekkel számolhatunk? <h2>
Bár az élet előbb-utóbb ismét be fog indulni hazánkban és újra növekedésnek indul majd az építőipar, erre azonban minden bizonnyal picit várni kell még. A helyzetet nagymértékben befolyásolja az, hogy a járvány mennyire tudja elmélyíteni a válságot. Különösen igaz ez az építőanyagok tekintetében. Amint az ugyanis várható volt, a pandémia miatt 2021-ben olyan szinten megnövekedtek az építkezésekhez szükséges alapanyag árak, hogy az még a tapasztalt szakmabelieket is meglepetésként érte.
Azonban a tendencia nemcsak az építőanyagok esetében tapasztalható. A Metalloglobus Kft. példának okáért arról tájékoztatott, hogy míg 2020 októberében 2500 dollárért lehetett konténert hozni Sanghajból Magyarországra, addig 2021 januárjában ez az összeg 10.000 dollárra rúgott. Az ilyen mértékű ár növekedés nemcsak a keresleti oldalt teszi bizonytalanná, hanem a vállalások betartását, a szerződésben foglaltak teljesítését.
Az aggasztó jelek ellenére azonban távolról se temessük el még az építőipart, mivel hosszabb távot nézve az adatok még mindig mutatnak pozitívumokat. A folyó év közepén mért cégalapítási érték például még mindig 22%-kal nagyobb, mint a 2020-as havi átlag. A cégek megszüntetésére irányuló eljárásoknál a végelszámolások is igen alacsony szinten mozognak, valamint a termelési számok – a 2020 eleji és a 2019-es adatokat leszámítva – az előző évekhez képest még mindig pozitívnak mondhatók.
Az otthonfelújítási támogatás, mint támpont <h2>
A napjainkban elérhető otthonfelújítási támogatás nagy segítség lehet avégett, hogy újra fellendüljön az építőipar. Természetesen mindez önmagában édeskevés a helyzet normalizálódásához, azonban kezdetnek remek kiindulópontként szolgálhat. A támogatás lényege, hogy a családok otthonuk felújításához 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe. Miután a támogatás utólagos – előbb el kell költeni a pénzt, és csak utána lehet visszaigényelni az összeget -, csak néhány hónap után lehet kézzelfogható az eredmény.
Az építőanyagok tekintetében azonban ennél bizonyosan hamarabb lehet majd érezni a hatást. Ennek oka, hogy az anyagköltségen túl a munkadíj is kiszámlázható az otthonfelújítási támogatásból. Az építőiparnak nyilván az lenne a legideálisabb a jelen helyzetben, hogy a felújítások mellett nagyobb beruházások is megvalósulnának. Ehhez viszont előtte mindenképp újra be kell indulnia a gazdaságnak, aminek bekövetkeztéig még szükség lesz egy kis türelemre.
Az 5%-os lakásáfa visszatérése <h2>
Az 5%-os lakásáfa újbóli visszahozatala még az otthonfelújítási támogatásnál is nagyobb segítséget nyújthat a jövőben. Míg utóbbi inkább lokálisan és kisebb mértékben adhat támaszt az építőiparnak, addig a lakásáfa minden új építésű, 2021. január 1-től megvásárolt, 150 nm alapterületnél nem nagyobb ingatlanra érvényes. Ez pedig jelentősen olcsóbbá teheti az ilyen típusú lakásokat.
Az újépítésű ingatlanokra 27%-os áfa volt érvényes a kedvezmény előtt – vagyis egy 50 millió forint értékű lakás vételárából az áfatartalom 13,5 millió forint. Ha azonban 5%-os áfával számolunk, akkor az adó csupán 2,5 millió forint lesz: ez azt jelenti, hogy 11 millió forint pénzügyi előnyre lehet szert tenni. A jogszabály érvényes a már folyamatban lévő építkezésekre, valamint megkönnyítheti az esetlegesen megakadt beruházások továbbvitelét. Nagyobb hatása azonban ennek az intézkedésnek is csak hosszútávon lesz tapasztalható.
Ha optimistán állunk a helyzethez, akkor mindenképp kijelenthető: a gazdaság beindulása rövid időn belül érezteti majd hatását az építőiparban is. Az ágazaton belül először valószínűleg a félbemaradt kivitelezések, az elhúzódott projektek és az újonnan beinduló építkezések (pl. kertes házak) kerülnek majd előtérbe. A társasházak és nagyobb beruházások esetében ez a változás nagy valószínűséggel legkorábban 2022 második felében várható.