A magyarok rosszabb minőségű élelmiszert vásárolhatnak, mint az osztrákok – írja a Magyar Idők. A nemrégiben napvilágra hozott hatósági vizsgálatok eredményei is azt támasztják alá, hogy a multinacionális cégek élelmiszergyártása – és szállítása – valahogy másképp működik a nyugat- és kelet-európai boltok irányába – köztük Magyarország felé is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 24 féle élelmiszeripari terméket vetett minőségvizsgálat alá, és az eredmények szerint valóban jelentősek az osztrák-magyar különbségek egy-egy termék esetében.
Az ismertebb márkájú tej- és étcsokoládék állagában és ízében nem találtak számottevő különbséget. A (csokoládés) ostyák tekintetében viszont az osztrákoknál kapható édességben az ostya minősége kedvezőbb volt (bár ez sokszor ízlés kérdése is). Hasonlóan a csokoládékhoz, a népszerű – és nemrégiben nagy port kavaró – mogyorókrém osztrák változata is eltér a hazaitól. Míg a szomszédban kapható krém lágy és krémes volt, addig az itthon forgalomban lévő állagát már kevésbé dolgozta ki a gyártó. A nyuszis kakaóval is hasonló a helyzet: míg az osztrák gyerekek kakaósabb, csokisabb, teltebb ízű kakaót isznak a reggeli mellé, addig a hazai iskolások-óvodások meg kell, hogy elégedjenek a cukrozottabb, kevésbé csokis tejes itallal.
A két legkedveltebb kólamárka is hasonló cipőben jár. A magyar kereskedelemben kapható üdítő olcsóbb kukoricaalapú édesítővel és több cukorral készül, és más minőségű aromákat is adnak hozzá, mint az osztrák boltokban kapható kólákhoz.
Az instant levesek minőségbeli különbsége vitte azonban a pálmát: hiába azonos a csomagolás és a megnevezés is, a Nébih szerint nem igazolható, hogy a két termék valójában egy és ugyanaz.
Hasonló ellenőrzés történt Szlovákiában is, itt 22 féle terméket hasonlítottak össze szintén osztrák élelmiszerekkel. Az eredmények szerint a szlovák kereskedelemben kapható termékek fele volt alacsonyabb minőségű, mint az azonosként eladott osztrák áruk.
A élelmiszerminőség-kérdés már többször felmerült az érintett tagállamok ülésein. Így a már bizonyított minőségbeli különbségek fényében az Európa Bizottság elé terjesztenék az ügyet – a szlovák földművelésügyi miniszter szerint uniós szinten szükséges kezelni a problémát.