A KSH statisztikái alapján az elmúlt pár évben megkötött házasságok legalább 20-30%-a válással végződik. Habár ez az arány sajnos igen magas, a legtöbb ember ennek ellenére nincs tisztában egy válóper menetével. Dr. Andirkó Balázs debreceni ügyvédet, a Dr. Andirkó Ügyvédi Iroda alapítóját kérdeztük a házassági bontóperrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Feltétlenül szükséges váláskor bíróságra menni?

Dr. A.B.: Röviden és tömören válaszolva: igen. A Ptk. ugyanis egyértelműen kimondja, hogy ha a házasság a két fél között helyrehozhatatlanul megromlott (és az egyik házastárs erre hivatkozva kéri a felbontását), az csakis a bíróságon szüntethető meg. Ez különösen akkor igaz, ha semmilyen kilátás nincs a korábbi életközösség helyreállítására a megromlott kapcsolat, valamint a felek különélésének időtartama alapján.

A válóper megindításához egy keresetlevelet kell benyújtani az illetékes járásbírósághoz. Ehhez mellékelni kell a házassági anyagkönyvi kivonatot, ha pedig a házasságból született egy vagy több gyermek, akkor az ő anyakönyvi kivonatukat is. A válóper illetéke tételesen 30.000 forint lesz.

Mikre érdemes figyelni egy válóperes eljárásnál?

Dr. A.B.: Ez attól függ, hogy a felek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A válóperes eljárások ugyanis két módon folytathatók le: a házastársak közös megegyezésével vagy ennek hiányában tényállásos bontóperrel. Talán mondani sem kell, hogy egy jó válóperes ügyvéd minden esetben az előbbit szorgalmazza és a békés megegyezést próbálja meg elősegíteni a felek között.

Ha sikerül közösen megegyezni, nincs szükség a házasság megromlásához vezető körülmények bíróság általi vizsgálatára. Azonban ehhez feltétlenül dűlőre kell jutniuk a házastársaknak néhány kérdésben:

• Közös gyermek esetén a szülői felügyelet, az egyik fél különélése esetén pedig a szülő és a gyermek közti kapcsolattartás gyakorlásában
• A gyermektartás (és esetlegesen a házastársi tartás) díjában
• Az utolsó házastársi közös ingatlan használatában

Amennyiben nem sikerül a békés úton történő megegyezés, abban az esetben az úgynevezett tényállásos bontóperre kerül sor. Ilyenkor a bíróságon egy bizonyítási eljárás veszi kezdetét, melynek célja annak megállapítása, hogy a felek kapcsolata végképp helyrehozhatatlanná vált-e. Ha a békítési kísérlet kudarcba fulladt és az alperes nem kíván hozzájárulni a házasság felbontásához, mindkét házastársra egy igen költséges és hosszadalmas tárgyalássorozat vár.