A NAV ellenőrzési gyakorlata több változáson is átesett az utóbbi időszakban.
Régebben egy NAV ellenőrzés a legtöbb esetben önmagában indult, mára viszont az adóhatóság egyre gyakrabban kezd büntetőeljárást is az adóvizsgálat mellett. Különösen, ha áfát érintő fiktív számlás ügyletekről, a jövedéki ügyekről és egyes vámügyekről van szó.
Valójában mi lehet ennek az oka?
A statisztikák alapján az adóhivatal 2020. évben megközelítőleg 9000 adóvizsgálatot indított el, amelyek folyamán összesen 213 milliárd Ft adókülönbözet és 221 milliárd Ft egyéb szankció kivetésére került sor. Ezt már alapból is egy kimagasló számnak tekinthetjük, azonban a NAV a csaknem 10.000 adóellenőrzés mellett 1823 alkalommal költségvetési csalás gyanújával büntetőeljárást is kezdeményezett. Ezek során 75 milliárd Ft nagyságrendű elkövetési értéket (gyakorlatilag adóhiányt) tárt fel. Megállapítható tehát, hogy a nyomozati eljárás során megállapított adókülönbözet manapság már nagymértékben hozzájárul az adózás tisztaságáért folytatott harchoz.
Miért indul a párhuzamos büntetőeljárás?
Amennyiben az adóellenőr bűncselekmény gyanúját észleli, akkor feljelentési kötelezettsége van. Ennek következtében már hosszú ideje lehetősége van az adóhivatalnak, hogy az adóvizsgálat mellett büntetőeljárást is indítson. Egykor ez inkább egy üres fenyegetésként állt a NAV rendelkezésére, azonban az elmúlt évek során komoly tartalommal töltődött fel.
Egyfelől, ennek azaz oka, hogy a NAV a büntetőeljárások során felhasználható eszköztára sokkal szélesebb, mint egy „egyszerű” adóellenőrzésnél. Így például, ha a nyomozás folyamán felmerül az ún. leplezett eszközök (úgymint lehallgatás, titkos megfigyelés vagy fedett nyomozó) használata, akkor az adóvizsgálat alatt eljáró adóellenőrök is jogosulttá válnak ezen eszközök bizonyítási eredményeinek a közigazgatási eljárásba való átemelésére. Ennek mindössze annyi feltétele van, hogy az adóellenőrnek teljeskörűen biztosítania kell az eljárási garanciák teljesülését az adózónak, így például az adózó mindenre kiterjedően megismerheti a bizonyítékokat, illetve azokra észrevételt tehet.
A büntetőeljárások indításánál fontos szempont az is, hogy ezáltal a NAV vizsgálati lehetősége is kibővül. Ugyanis az adótartozások elévülése 5 év, amely az adóügyi elévülés speciális számítási módjából kifolyólag lényegében 6 évnek felel meg, a költségvetési csalás pedig mint bűncselekmény elévülési ideje – az összeghatártól függően – akár 10 évet is jelenthet. Márpedig bűncselekmény megállapításakor az adójogi elévülés is kitolódik a bűncselekmény büntetési tételének legfelsőbb határáig, amelynek köszönhetően az adóhatóság hosszabb időre visszamenőleg vizsgálódhat.
Mi zajlik másképp?
Ha a NAV az adóellenőrzés mellett büntetőeljárást is indít, akkor az ellenőrzés lefolyása is sok szempontból különbözik. A nyomozás alkalmával már nem a revizorok járnak el, hanem a pénzügyi nyomozók, akik már fegyvertáskával az oldalukon is megjelenhetnek egy büntetőeljárás során.
Elméletileg az adóhatóság bizonyítási kötelezettsége is más a büntetőeljárás során. Hiszen amíg a büntetőeljárások alatt fennáll a büntetőjog egyik alapvető elve, az ártatlanság vélelme, addig az adózás rendje ilyen szabályt nem ismer, amely azonban a gyakorlatban valódi különbséget ritkán jelent. Egyfelől, a büntetőhatóságokhoz hasonlóan az adóeljárásban is az adóhatóságra hárul a tényállás bizonyítása. Másfelől pedig nem jár az ártatlanság vélelme azzal a kényelmes pozícióval sem, hogy ilyen esetben az adózó karba tett kézzel, zavartalanul várhatja, hogy a NAV rá tudja-e bizonyítani a jogsértést. Annak ellenére, hogy a vállalkozást megilleti a hallgatás lehetősége, pertaktikai szempontból sokszor érdemes lehet már az eljárás legelején nyilatkozatot tennie. Például egy fiktív számlás ügy esetében, ahol valaki elcsalta az áfát a láncolat végén, a vizsgálat alá vont adózónak már a legelső pillanattól fogva tanácsos elhatárolnia magát a közvetlen csalóktól – hogy őket nem ismeri, velük közvetlen, vagy üzleti kapcsolatban soha nem állt stb.
Kétszeres vagy háromszoros büntetés?
A párhuzamos eljárásoknak köszönhetően előfordulhat, hogy miközben az adóhatóság megállapítja az adóhiányt a vállalkozás terhére, addig a büntetőbíróság vagyonelkobzásként elrendeli az adózó gazdagodásának, vagyis az adózót meg nem illető adóelőnynek az elvonását. Felmerül tehát a kérdés, hogy ugyanazt a büntetést kell duplán megfizetni?
Az adóhiányt csak egyszer kell megfizetni, egyidejű eljárások esetén is: a bíróságok figyelembe veszik egymás döntéseit. Azonban a kapcsolódó bírságok tekintetében más a helyzet, hiszen az adótörvények lehetővé teszik az adóhiány mellett 50%-os (egyedi esetben 200%-os) adóbírság kiszabását. Emellett, ha büntetőeljárás is indul, aszerint a büntetőbíróság az adóhiány háromszorosának megfelelő pénzbírságot is kiszabhat az érintett céggel szemben. Továbbá a vádirattal érintett társasággal szemben alkalmazott szankcióval egyidejűleg a büntetőeljárásban pénzbüntetést kaphat a vállalkozás bűnösnek talált vezető tisztségviselője is. Azt nem is említve, hogy a vezető akár letölthető szabadságvesztésre is ítélhető, amely szankció adóvizsgálat esetén nyilvánvalóan nem alkalmazható.
Adóellenőrzés, vagy adóper folyik cége ellen? Vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!
Weboldal: kopogtatanav.hu
E-mail: info@kopogtatanav.hu
Telefon: +36 1 889 2800