2010. szeptember 02., csütörtök Rebeka, Dorina napja
EU OLDALAK
KÖZÉRDEKŰ
47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet
a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (2) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. GNSS: a globális műholdas helymeghatározó rendszerek (GPS NAVSTAR, GLONASSZ, Galileo, COMPASS, GINSS) közös elnevezése;
2. WGS 84: a GPS rendszer hivatalos vonatkoztatási rendszere, geocentrikusan elhelyezett ellipszoid;
3. ETRS89: a GNSS méréseknek az európai kontinensen érvényes térbeli derékszögű (XYZ) vonatkoztatási rendszere;
4. EUREF: az európai szintű geodéziai vonatkoztatási rendszerek fenntartásáért és fejlesztéséért felelős szakmai szervezet;
5. EPN (EUREF Permanens Hálózat): az ETRS89 referencia rendszert a gyakorlatban megtestesítő aktív GNSS hálózat;
6. Aktív GNSS hálózat: GNSS referencia állomások magyarországi hálózata;
7. EOV (Egységes Országos Vetületi rendszer): ferdetengelyű, szögtartó, süllyesztett hengervetület, az állami térképek vetületi rendszere;
8. HD72: a magyarországi vízszintes alappont-hálózat vonatkoztatási rendszere;
9. EOVA (Egységes Országos Vízszintes Alaphálózat): az egységes országos vetületi rendszert fizikailag képviselő vízszintes alappontok hálózata;
10. OGPSH (Országos GPS Hálózat): az EOVA hálózatból kiválasztott, az ETRS89 rendszerben GPS mérésekkel meghatározott alappontokból álló hálózat;
11. EOMA (Egységes Országos Magassági Alaphálózat): a balti alapszintre vonatkozó normál magassági rendszer;
12. Integrált geodéziai alappont: több mérési technikával - GNSS, szintezés, és lehetőleg gravimetriai mérés is - meghatározott mérőszámokkal jellemzett alappont;
13. Permanens állomás: ismert alapponton folyamatosan észlelő GNSS vevőberendezés;
14. Referencia állomás: az aktív GNSS hálózat részét képező, hitelesített és minőségbiztosítással ellátott permanens állomás;
15. Bázisállomás: korábban meghatározott alapponton felállított, a relatív helymeghatározásokhoz szükséges referencia-méréseket végző GNSS vevőberendezés;
16. Virtuális állomás: a referencia állomások méréseire támaszkodva, az aktív GNSS hálózattal lefedett terület tetszőleges helyére generált virtuális mérési adatok, korrekciók;
17. Fázis-többértelműség: a GNSS vevő és a műhold közötti távolságra eső vivőhullám egész ciklusszámának bizonytalansága;
18. Fix megoldás: a fázis-többértelműség egész számként történő meghatározása;
19. Float megoldás: sikertelen fix megoldás esetén alkalmazott közelítő megoldás;
20. PDOP: a műholdak geometriai helyzetéből levezethető, a háromdimenziós pozíció várható pontosságát jellemző mérőszám;
21. Ppm (parts per million): relatív pontossági egység, az adott egység egy milliomod része;
22. Konfidencia intervallum: adott szignifikancia-szinten a becsült változó alsó és felső korlátja;
23. Root Mean Square (RMS): a térbeli vektor meghatározási középhibája;
24. RTK (Real Time Kinematic): valós idejű kinematikus helymeghatározás, amikor a helymeghatározást végző vevők különálló bázis-, permanens- vagy referencia állomásokra támaszkodnak;
25. Hálózati RTK: az országos hálózatban elhelyezett referencia állomások méréseire támaszkodó, a felhasználó pozíciójára optimalizált valós idejű adatok előállítása a homogén pontosságú helymeghatározások biztosítására;
26. Félkinematikus módszer: „stop and go” technikával végzett mérés;
27. RINEX: utófeldolgozáshoz használt, a vevők típusától független egységes GNSS ASCII adatformátum;
28. EHT2 (EUREF-EOV Hivatalos Helyi Térbeli Transzformáció): az OGPSH-ra támaszkodó, egységes, országos, ETRS89-EOV referencia rendszerek közötti lokális, 7 paraméteres Helmert transzformáció;
29. VITEL: valós idejű GNSS helymeghatározásnál használatos terepi transzformációs eljárás, az EHT2 valós idejű változata;
30. GNSS Szolgáltató Központ: a helymeghatározás pontosságának javítására a beérkezett GNSS mérési adatok feldolgozásával valós idejű korrekciókat és utófeldolgozáshoz szükséges adatokat előállító és szolgáltató szervezet.
31. Epocha: GNSS mérések egységnyi időtartama, átlagos értéke utófeldolgozással való mérés esetén 15 másodperc, valós idejű mérésnél 1 másodperc.
II. FEJEZET
GNSS VONATKOZTATÁSI RENDSZEREK
2. § (1) A GNSS vonatkozatási rendszerének a fizikai megvalósítását az OGPSH-, valamint az aktív GNSS hálózat pontjai képezik. E hálózatok létesítése, fenntartása és üzemeltetése a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) hatáskörébe tartozik.
(2) Az OGPSH hálózat létesítése során 80 km2/pont sűrűséggel kell biztosítani az EOVA, EOMA geodéziai vonatkoztatási rendszerekkel való kapcsolatot, valamint az OGPSH vonatkozási rendszere és az EOV közötti transzformáció végrehajtását.
(3) Az aktív GNSS hálózat pontjait képező referencia állomások létesítése során biztosítani kell a 3000 km2/állomás pontsűrűséget az általános földmérési és térképészeti feladatok ellátásához.
(4) A GNSS referencia állomások létesítését, fenntartását, üzemeltetését, a valós idejű korrekciók és utólagos felhasználású referencia mérések előállítását, valamint a GNSS felhasználók támogatását a FÖMI GNSS Szolgáltató Központja végzi.
3. § (1) Az aktív GNSS hálózat referencia állomásának létesítése során biztosítani kell, hogy
a) a referencia pont periodikus mozgásának amplitúdója vízszintes értelemben kisebb legyen, mint 5 mm és magassági értelemben kisebb legyen, mint 10 mm;
b) a pontnak a környező pontokhoz viszonyított relatív sebessége ne haladja meg az 5 mm/év értéket.
(2) A referencia állomás pontleírásának tartalmaznia kell
a) a referencia pont koordinátáinak értékeit ETRS89 (X, Y, Z és φ, λ, h), valamint EOV(y, x,H) vonatkozási rendszerekben, és
b) az antenna és környékének fényképét az elsődleges környezeti hatások bemutatása céljából.
(3) A felhasználók számára tájékoztatás céljából nyilvános számítógépes hálózaton on-line módban a referencia állomásokra vonatkozóan a FÖMI GNSS Szolgáltató Központjának elérhetővé kell tenni a következő adatokat:
a) valós időben mely műholdakra történik az észlelés,
b) az észlelt műholdak számát az idő függvényében lehetséges, vagy tényleges ábrával, és
c) a referencia állomás koordinátáinak változását éves idősor ábrában, a napi rendszerességgel végzett ellenőrző feldolgozások eredményének grafikus ábrázolásával.
4. § (1) Új referencia állomás létesítése esetén az állomás tervezett helyén a GNSS frekvenciákon interferencia-méréseket kell végezni. Zavaró rádiójelek kimutatása esetén, annak megszüntetése céljából, értesíteni kell a zavarás megszüntetésére hatáskörrel rendelkező hatóságot.
(2) A referencia állomás tervezett helyén el kell végezni az észlelést befolyásoló környezeti hatások vizsgálatát. A referencia állomást úgy kell elhelyezni, hogy 15 fokos magassági szög felett ne legyen kitakaró objektum, és ez az állapot hosszabb távon is fenntartható legyen.
(3) Az új referencia állomás koordinátáit az állami földmérés aktív GNSS hálózatára, valamint az EPN-re támaszkodva kell meghatározni.
(4) A meghatározást legkevesebb három hétig tartó, napi 24 órás mérésekkel, tudományos szintű feldolgozó programmal kell elvégezni.
III. FEJEZET
A GNSS ALKALMAZÁSÁVAL VÉGZETT PONTMEGHATÁROZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. Az alappontok meghatározása
5. § Az állami alapadatok felhasználásával végzett földmérési és térképészeti tevékenység keretében a GNSS technológia alkalmazásával történő pontmeghatározásokat - a felmérési alappontok és részletpontok meghatározása - csak a 2. § (1) bekezdésében meghatározott vonatkoztatási rendszerekre támaszkodva kell végezni.
6. § (1) A rendelet alkalmazásában az ötödrendű és a felmérési alappontok (a továbbiakban: felmérési alappontok) meghatározásának módja és pontossága azonos. Az újonnan meghatározott pontok állandósítását a rendűségének megfelelően kell elvégezni.
(2) Alappontok meghatározását utólagos vagy valós idejű feldolgozással kell végrehajtani.
(3) A felmérési alappontok meghatározásához szükséges állami alapadatok:
a) a megyei földhivataloktól, országos szinten a FÖMI adat- és térképtárától,
b) nyilvános számítógépes hálózaton keresztül a FÖMI szolgáltatása alapján, vagy
c) valós idejű meghatározáshoz a FÖMI GNSS Szolgáltató Központ által nyújtott szolgáltatás keretében szerezhetők be.
(4) Alappontot egyetlen ismert pontról mért vektorral meghatározni nem szabad, ilyen esetekben a pont meghatározásához további fölös méréseket kell mérni ismert pontokra. A fölös méréseket be kell vonni az új pontok koordinátáinak meghatározásába.
(5) Alappont meghatározást kézben tartott vevővel végezni tilos. Az antennát a meghatározandó ponton a mérés idejére műszerállványon vagy igazított libellával és kitámasztókkal ellátott antennatartó rúdon kell helyezni és a ponton rögzíteni.
7. § (1) Korábban meghatározott, adott koordinátájú pontok esetében azon a pontjelen kell a mérést végezni, amelyen az eredeti meghatározás történt. A vasbetonlapos védőberendezéssel ellátott pontokon a fejelőkövet el kell távolítani és az anyaponton kell a mérést végezni.
(2) Az iránypontok eredeti koordinátái a vasbetonlapokkal körülvett felső kőre vonatkoznak, ezért ezeknek a pontoknak a védőberendezését megbontani tilos.
8. § (1) A GNSS mérésekről a mérés helyszínén mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv lehet elektronikus vagy manuális. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az álláspont azonosítóját, valamint utalást arra, hogy mérés végrehajtása virtuális állomás- vagy hálózati RTK alkalmazásával történt,
b) a mérés dátumát, a GNSS vevő és GNSS antenna azonosítóját, az antennamagasságot, és
c) az észlelő nevét.
(2) Elektronikus jegyzőkönyvezésre nem alkalmas vevőknél manuális jegyzőkönyvben kell rögzíteni a mérési periódus kezdetének és befejezésének időpontját, a mérési fájl azonosítóját, valamint a mérést végző nevét.
(3) A nem valós idejű méréseket úgy kell dokumentálni, hogy a dokumentáció alapján a mérési adatokból a pontmeghatározás nyomon követhető és újból számítható legyen.
(4) Az antennának az alappont fölötti magasságát az antenna vonatkoztatási pontjáig kell mérni. A konkrét megoldást rajzzal vagy fotóval is lehet dokumentálni.
(5) Egyfrekvenciás vevők geodéziai célú pontmeghatározásnál legfeljebb 15 km-es bázistávolságig használhatók.
(6) Minden mérésnek ki kell elégítenie a pontmeghatározásra vonatkozó hibahatárt, az 1. mellékletben megadott követelmények szerint.
(...)
Csatolt dokumentumok:
2010.04.28. 08:21