2010. szeptember 06., hétfő Zakariás napja
EU OLDALAK
KÖZÉRDEKŰ
Itt van most: Főoldal >> Archívum >> Hírek, közlemények archívum >> Régebbi fókusz témák >> 2009 >> SPS
SPS
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről
Elhangzott: Magyar Országgyűlés 2008. június 9.
Gőgös Zoltán államtitkár
(szerkesztett változat)
Tisztelt Országgyűlés!
Az egyik legjelentősebb agrárpolitikai döntés előtt állunk
Az elkövetkezendő időszak egyik legjelentősebb agrárpolitikai döntése előtt állunk: alkalmazkodni kívánunk-e a tizenöt régi európai uniós tagállam, valamint Málta és Szlovénia által is alkalmazott úgynevezett egységes gazdaságtámogatási rendszerhez (SPS), vagy pedig 2013-ig nem változtatunk az elmúlt években már jórészt megismert és begyakorolt SAPS-top-up támogatási rendszerünkön. Sok vita és elemzés tanulmányozása előzte meg azt a döntést, miszerint a Kormány javaslatot kíván tenni az Országgyűlésnek arra, hogy az elérhető magasabb előnyök miatt vállaljuk az áttérés minden kockázatát.
Az SPS rendszer tágabb összefüggéseiről
Röviden néhány szót, az úgynevezett SPS rendszer tágabb összefüggéseiről. A közös agrárpolitika 2003. évi luxemburgi reformja - figyelemmel a WTO tárgyalásokon megfogalmazott agrárliberalizációs igényekre is - alakította ki az úgynevezett összevont gazdaságtámogatási rendszert, közkeletű nevén SPS-t. Ez az új rendszer a mezőgazdasági termelőket a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi. Napjainkban e gondolat jelentősége egyre meghatározóbbnak tűnik. Egyre többet hallani, hogy a világ élelmiszertermelése az energia és az ivóvíz mellett stratégiai jelentőségűvé válik. Mi pedig szó szerint bűnt követnénk el magunkkal és a jövő nemzedékekkel szemben is, ha Magyarország természetföldrajzi adottságait maximálisan nem használnánk ki.
Az SPS rendszerben korlátozottan forgalomképes támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog kerül a mezőgazdasági termelők tulajdonába. A támogatási jogosultság önmagában nem jogosít a támogatás igénybevételére, azzal megegyező számú termőföldet is művelnie kell a termelőnek. Ez a művelés kiterjed a kölcsönös megfeleltetésre, valamint a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó jogszabályban megfogalmazott rendelkezések betartására.
Előnyök, hátrányok
Egyértelműen szeretném leszögezni, hogy a magas hozzáadott értéket termelő ágazatok az átállással mindenképpen a nyertesek között lesznek. E megállapítás elsősorban az állattenyésztésre igaz. A gabonatermelők, ahogy mondani szokták a pénzüknél maradnak, talán egy kicsivel több jut ennek az ágazatnak, mintha nem kerülne sor az átállásra. A gyepgazdálkodással foglalkozók viszont az átlagnál rosszabbul járnak azzal, hogy az átállásra sor kerül. Ez a csoportosítás egyértelműen kijelöli az új nyerteseket, illetve veszteseket, ha nem kerül sor az átállásra. A legkisebb hozzáadott értékű gyepgazdálkodás az abszolút nyertesek közé kerülne, az állattenyésztés viszont a vesztesek közé. A gabonások ebben az esetben is a pénzüknél maradnak. Szilárd meggyőződésem, hogy nem ez az út vezet a jövőbe.
Azáltal, hogy 2013-ig kiszámíthatóvá teszi a termelő számára, hogy milyen feltételek mellett, milyen összegű támogatást nyújt, ez mindenképpen stabilizálni fogja a mintegy 200 ezer agrárvállalkozás, és ezen belül is első sorban az állattenyésztéssel foglalkozók gazdálkodási viszonyait.
Az egyszeri nagyobb költség után a rendszer működtetése mindenképpen olcsóbb lesz, hiszen a jövőben már a gazdáknak, gazdálkodóknak csak az előre kinyomtatott kérelmük módosítására kell figyelmet fordítaniuk. Az informatikai rendszer további működésére reményt adhat az a körülmény, hogy az idei földalapú támogatási kérelmek mintegy 95%-át elektronikus úton nyújtották be. Más országokban ez az arány alig éri el a 60%-ot. Ez a rendszer pedig már az SPS rendszerre való átállás próbája volt. A sikeres főpróbáért köszönet illeti a falugazdász hálózat, valamint a kamarai gazdajegyzők állhatatos és segítőkész munkáját is.
Sokszor leragadunk azon a vitán, hogy most kinek az érdeke fontosabb, a több mint 1 millió földtulajdonosé, vagy pedig a 200 ezer gazdaságé. Szeretném, ha valamiben egyetértenénk: a Kormány olyan rendszer kialakításában érdekelt, amely végső soron mind a 10 millió magyar állampolgár jó minőségű és biztonságos élelmiszerellátását biztosítja. Arra törekszünk, hogy az elfogyasztott élelmiszerek minél nagyobb hányada a hazai fogyasztói szokásokhoz igazodva Magyarországon kerüljön megtermelésre. Számos országban tapasztaltam már azt a nemzeti büszkeséget, öntudatot, amely az import élelmiszerekkel szemben a hazai termékeket részesítette előnyben. Vállalom ezt a szemléletmódot, és támogatok minden olyan kezdeményezést, amely a szükséges árualapot biztosítja.
Miért olyan fontos átállni nekünk?
Szeretném felhívni a figyelmet arra, miszerint az EU a jelenlegi rendszerben való maradás tekintetében nem véletlenül javasolja, hogy ne álljunk át az SPS rendszerre. Egy erős szereplőt kiiktatni az agrártermékek piacáról, néhány tanácsot megér. Megválaszolta már valaki azt a kérdést, hogy ha már olyan kiváló a jelenleg alkalmazott egyszerűsített földalapú támogatási rendszer, akkor miért nem tülekednek a régi EU tagállamok, hogy ezt válasszák? A válasz egy példán megvilágítható: el tudják Önök képzelni, hogy a szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó bajor parasztoktól el fogják venni az állattenyésztés utáni többlettámogatást, és azt oda fogják adni a keleti tartományok gabonatermeléssel foglalkozó nagyüzemeinek? Nem! Szinte biztos, hogy 2013-után legalább is opcionális jelleggel meg fog maradni az üzemi szintű történelmi bázisra alapozott támogatás. Ide illik az a közismert reklám szlogen: "Lemarad, aki kimarad!"
Földbirtok-politikai összefüggések
Vannak, akik azért utasítják el az SPS rendszer bevezetését, mert Magyarországon rendezetlenek a földhasználati viszonyok, kialakulatlan a birtokstruktúra. Szívem szerint megkérdezném a kétkedőket: meddig akarják fenntartani ezt a bizonytalan állapotot? Hogyan akarnak fejleszteni? Hogyan akarnak új öntözőgépet beszerezni? Hogyan kívánnak a pénzintézetekkel a beruházási hitelek kondícióiról tárgyalni úgy, hogy maguk sem tudják néhány év múlva lesz-e földje a gazdaságnak vagy nem? Hogyan akarnak részt venni a különböző fejlesztési programokban? Ezek nagyon súlyos, gazdasági racionalitáson, és nem aktuálpolitikai megfontoláson alapuló kérdések.
Az is kritika, miszerint az új rendszer a nagyüzemeknek kedvez. Szívesen leülnék vitatkozni a kétkedőkkel, de úgy, hogy azon vegyenek részt azok az egyéni gazdák is, akik gazdaságuk területének legalább felét, kétharmadát bérlik. Nem vagyok benne biztos, hogy a tárgyszerű vita végén engem fütyülnének ki...
Az SPS rendszer stabilizálja, és átláthatóvá teszi a földhasználati viszonyokat. Lehet, hogy ez nem tetszik egyeseknek? Ne feledjük, a földhasználat bizonytalansága mindig a spekulánsoknak fog kedvezni. Ne feledjük azt sem, hogy Magyarországnak várhatóan 2011-től az EU tagállamok polgárai előtt fel kell oldania a termőföld tulajdonszerzését. Gondoljuk végig ezt az összefüggést is. Ha nem teszünk semmit, és minden úgy marad, ahogy eddig volt, akkor 2011-től kezdve azok a potenciális külföldi befektetők fognak részesülni az SPS rendszer előnyeiből, akik az új rendelkezéseket kihasználva földet vásárolnak. Ha engem megkérdeznek, hogy kit szeretnék első sorban helyzetbe hozni, egyértelműen szeretném kijelenteni, a magyar gazdákat, a magyar gazdálkodókat. Amíg egy adott kérdésben a nemzeti szabályozási hatáskör biztosított, az összes lehetőséget ki kell használni.
Forrás: FVM - Sajtóiroda
2008.06.11. 13:33