2010. szeptember 02., csütörtök Rebeka, Dorina napja
EU OLDALAK
KÖZÉRDEKŰ
Itt van most: Főoldal >> Archívum >> Jogszabályok archívum >> Típus szerint archívum >> FVM rendelet >> 2003
98/2003. (VIII.22.) FVM rendelet
az afrikai sertéspestis elleni védekezésről
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
|
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi sertést tartó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.
(2) E rendelet előírásait kell alkalmazni az afrikai sertéspestis állatbetegség megelőzésére, a betegség megjelenése esetén annak felszámolására.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Sertés: a Suidae családhoz tartozó állat, beleértve a vaddisznót is.
2. Jelzősertés: az a sertés, amelyet az afrikai sertéspestis vírusával szembeni ellenanyagok jelenlétére megvizsgáltak és a vizsgálatok alapján negatívnak találtak, vagy amely olyan gazdaságból származik, amely nem áll zárlat alatt.
3. Vaddisznó: nem gazdaságban tartott vagy tenyésztett sertés.
4. Gazdaság: bármely mezőgazdasági vagy egyéb épület, épületegyüttes, ahol állandó vagy ideiglenes jelleggel sertéseket tenyésztenek vagy tartanak, ez a meghatározás azonban nem vonatkozik a vágóhidakon, valamint közlekedési eszközökön és vadászati célra bekerített területen vaddisznót tartó vadasparkra.
5. Diagnosztikai kézikönyv: az afrikai sertéspestis egységes diagnosztikai eljárásokkal történő kimutatását biztosító, a 18. § (3) bekezdése szerinti kézikönyv.
6. Afrikai sertéspestis-fertőzöttségre gyanús sertés: olyan sertés vagy sertéshulla, amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai, illetve a diagnosztikai kézikönyv alapján végzett laboratóriumi vizsgálatának eredményei az afrikai sertéspestis esetleges előfordulására utalnak.
7. Afrikai sertéspestis előfordulása: olyan sertés vagy sertéshulla, amelyben az afrikai sertéspestisre jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat hivatalosan megállapították, vagy a betegség jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján hivatalosan megállapították.
8. Afrikai sertéspestis kitörése: az afrikai sertéspestis egy vagy több előfordulása valamely gazdaságban.
9. Elsődleges járványkitörés: olyan járványkitörés, amely járványtanilag nem kapcsolódik ugyanazon régió előző járványkitöréséhez vagy első járványkitörés az ország egy másik régiójában.
10. Afrikai sertéspestissel fertőzött terület: az ország olyan járványtanilag összefüggő területe, ahol az afrikai sertéspestist vaddisznókban egy vagy több alkalommal megállapították, s ezt követően a 15. és 16. §-sal összhangban intézkedések történtek.
11. Afrikai sertéspestis elsődleges előfordulása vaddisznókban: az afrikai sertéspestis előfordulása vaddisznókban olyan területen, ahol korábban nem rendeltek el intézkedéseket a 15. §-ban és 16. §-ban foglaltak szerint.
12. Kontaktgazdaság: olyan gazdaság, ahová az afrikai sertéspestist - akár az elhelyezkedése okán, akár személyek, sertések vagy járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely egyéb módon - behurcolhatták.
13. Sertéstartó: olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek sertés van a tulajdonában, illetve sertést tart.
14. Ártalmatlanítás: a fertőzési veszélyt jelentő anyagok engedélyezett üzemben történő feldolgozással, vagy elégetéssel történő kezelését vagy elásását jelenti oly módon, hogy az afrikai sertéspestis vírusának terjedése elkerülhetővé válik.
15. Leölés: bármely vértelen úton történő beavatkozás, amely az állat halálát okozza.
16. Levágás: az állat halálának elvéreztetés útján történő előidézése.
17. Vektor: az Ornithodorus erraticus fajba tartozó kullancs.
Az afrikai sertéspestis bejelentése
3. § (1) Az afrikai sertéspestis bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Aki a betegséget vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles erről értesíteni az állatorvost, aki a megbetegedést vagy a betegség gyanúját haladéktalanul köteles jelenteni a kerületi főállatorvosnak.
(2) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha egészségesnek látszó állaton vágás során fertőzöttségre gyanút keltő elváltozást észleltek.
(3) A bejelentést szóban, írásban, személyesen vagy megbízott útján is lehet teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a sertéstartó nevét, lakcímét;
b) a sertéstartás helyét, vaddisznó esetén az észlelés helyét.
(4)-(5)
Afrikai sertéspestis gyanúja esetén hozandó intézkedések
4. § (1) Ha a kerületi főállatorvos afrikai sertéspestis megbetegedésről vagy annak gyanújáról értesül, köteles haladéktalanul hatósági állatorvost küldeni a helyszínre, aki a diagnosztikai kézikönyvben ismertetett eljárásoknak megfelelően megkezdi a betegség megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat. A hatósági állatorvosnak a gazdaságban ellenőriznie kell a sertésnyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló megjelöléseket.
(2) Amennyiben a hatósági állatorvos a fertőzöttséget vagy a fertőzöttség gyanúját kizárni nem tudja, a kerületi főállatorvos a gazdaság hatósági megfigyelését rendeli el az alábbi intézkedések szerint:
a) a gazdaságban található sertéseket korcsoport szerint nyilvántartásba kell venni, a nyilvántartást naprakészen kell vezetni, beszámítva a fertőzésgyanús időszak alatt történt elléseket és elhullásokat is, és minden korcsoportban fel kell tüntetni a beteg, elhullott vagy feltehetően fertőzött sertések számát;
b) a nyilvántartást a hatósági állatorvosnak minden látogatáskor ellenőriznie kell;
c) a gazdaságban lévő összes sertést a szállásában kell tartani vagy a gazdaságon belül olyan helyre kell elzárni, ahol el lehet különíteni a fertőzöttségre gyanús állatokat;
d) a gazdaságba nem hozható be, illetve onnan nem vihető ki sertés, továbbá a kerületi főállatorvos az állatmozgások tilalmát szükség esetén kiterjesztheti más állatfajokra is;
e) a hatósági állatorvos engedélye nélkül a gazdaságból nem vihető ki a sertéshús, sertéshúskészítmény, -ondó, -petesejt, -embrió, takarmány, eszközök, anyagok, sertéshulla vagy olyan hulladék, amely feltételezhetően terjesztheti az afrikai sertéspestist, továbbá azok nem bocsáthatók kereskedelmi forgalomba sem;
f) személyek és járművek a gazdaságon belül a hatósági állatorvos írásos engedélyével közlekedhetnek;
g) a gazdaság, valamint a sertésistállók be- és kijáratánál fertőtlenítést kell végezni, ezért aki belép az istállókba vagy kilép onnan, be kell tartania az afrikai sertéspestis vírusa széthurcolásának megakadályozására kiadott hatósági előírásokat;
h) a gazdaság elhagyása előtt valamennyi szállítóeszközt gondosan fertőtleníteni kell, továbbá az ott dolgozók kizárólag a hatósági állatorvos engedélyével, fertőtlenítés és átöltözés után hagyhatják el a telepet; továbbá
i) a 8. § szerint járványügyi vizsgálatot kell végezni.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt intézkedéseket addig nem lehet feloldani, amíg az afrikai sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárták.
(4) Ahol a járványügyi helyzet megkívánja, a kerületi főállatorvos:
a) a (2) bekezdés szerinti gazdaságban foganatosíthatja az 5. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket;
b) községi zárlatot rendelhet el a (2) bekezdésben említett gazdaság körül.
(5) Az 5. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések alkalmazását csak az afrikai sertéspestis vírusával fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertésekre, illetve tartási helyükre korlátozhatja, ha ezeket a sertéseket a gazdaságban tartott többi sertéstől teljesen elkülönítve tartják, gondozzák és takarmányozzák. A leölésre kerülő sertésekből a diagnosztikai kézikönyv által előírt számú vérmintát kell venni, az afrikai sertéspestis vírusa jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.
Afrikai sertéspestis megállapítása esetén hozandó intézkedések
5. § (1) Ha az afrikai sertéspestis fertőzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok megerősítik, a kerületi főállatorvos a betegséget hivatalosan megállapítja, és helyi zárlatot rendel el. A helyi zárlat a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a következőkre terjed ki:
a) valamennyi, a gazdaságban található sertést késedelem nélkül, hatósági állatorvos felügyelete mellett le kell ölni oly módon, hogy az afrikai sertéspestis vírusának a leölés során történő terjedési kockázata kizárható legyen;
b) ha a sertéseket a leölés helyéről elszállítják, a szállítást zárt, csepegésmentes gépkocsikkal kell végezni, a gépkocsikat a gazdaság elhagyása előtt és a sertések lerakása után fertőtleníteni kell;
c) a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében vagy diagnosztikai célból a fertőzöttségre gyanús sertéseket a betegség hatósági megállapítása előtt is le lehet ölni, a leölést elrendelő határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó;
d) a leölésre kerülő sertésekből a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott számú vérmintát kell venni annak érdekében, hogy megállapítható legyen az afrikai sertéspestis behurcolásának módja, valamint a betegség bejelentéséig terjedő az az időtartam, ami alatt a fertőzés fennállhatott a gazdaságban;
e) a leölt vagy elhullott állatok hulláit hatósági állatorvos felügyelete mellett oly módon kell ártalmatlanítani, hogy az afrikai sertéspestis vírusa terjedésének a kockázata kizárható, a környezetszennyező hatása pedig minimális legyen;
f) azon sertések húsát, amelyeket a feltételezett fertőződés és a zárlat elrendelésének ideje között vágtak le, lehetőség szerint fel kell kutatni, és ártalmatlanná kell tenni úgy, hogy elkerülhető legyen az afrikai sertéspestis vírus terjedésének a kockázata és a környezet elemeinek szennyeződése;
g) a betegségnek a gazdaságba történő feltételezett behozatala és a hatósági intézkedések meghozatala között a sertésekből vett ondót, petesejteket és embriókat fel kell kutatni, és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell oly módon, hogy kizárható legyen az afrikai sertéspestis vírus továbbterjesztésének kockázata;
h) minden feltehetően szennyeződött anyagot és hulladékot (pl. takarmányt, almot, hígtrágyát stb.) hatósági állatorvos felügyelete mellett olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja az afrikai sertéspestis vírusának az elpusztítását;
i) a járványt terjesztő tárgyakat meg kell semmisíteni;
j) miután a sertéseket leölték, az állatszállásokat az állatokat vagy hulláikat szállító járműveket, valamint a feltehetően fertőzött berendezéseket - a 12. §-ban foglaltak szerint - takarítani és fertőtleníteni kell, az almot, a trágyát és hígtrágyát pedig fertőtleníteni kell, és ha szükséges rovarirtást is kell végezni;
k) a betegség elsődleges kitörése esetén az afrikai sertéspestis vírusának izolátumát a vírus genotípusának meghatározása érdekében a diagnosztikai kézikönyvben leírt laboratóriumi vizsgálat alá kell vetni;
l) a 8. § szerint járványügyi vizsgálatot kell végezni;
m) a betegség megállapításáról a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét mielőbb értesíteni kell. (2) Amennyiben a betegség kitörését laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban vagy olyan bekerített területen állapítják meg, ahol tudományos, illetve ritka fajták védelmére szolgáló céllal tartanak sertéseket, az FVM az (1) bekezdés a) és g) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezhet, a járványvédelem alapvető érdekeinek figyelembevételével. |
Csatolt állományok
2003.08.22. 19:50